Kezdők hibái 2. – Tervezés

Sokan azt gondolják laikusként, hogy a neten elérhető oktatóvideók alapján pikk-pakk összedobnak egy jó kis weboldalt. Magam is több olyan videót néztem meg, amelyek a nulla szintről indulóknak szóltak. Igen, egyszerűbb szájtot tényleg el lehet így készíteni, de ez csak egyik “lába” a dolognak. Ahhoz, hogy szép, jól működő és még jobban konvertáló oldalunk legyen, nagyon fontos a tervezés. Sőt, szerintem a legfontosabb a tervezés!

Nyilván akkor akar az ember, kisvállalkozás vagy cég honlapot, ha már tudja, hogy milyen célt szeretne elérni vele. Amikor elvállalok egy munkát, mindig azzal kezdem, hogy nagyon alaposan kikérdezem a megrendelőt. Van egy általános kérdőívem, de mivel minden projekt más és más, rengeteg egyéb, speciális dolgot is tisztázni kell már az elején. Menet közben is adódnak majd kérdések, de a fontos dolgokat, a keretek az elején kell tisztázni.

Ha az ember saját magának készít weblapot, akkor is végig kell gondolnia, hogy mi a célja, hány aloldalt szeretne, lesz-e blogja, szükség van-e ajánlatkérő űrlapra, hírlevélre, képgalériára, kapcsol-e webshopot az oldalhoz? Fontos eldönteni az elején, hogy lesz(nek)-e videó(k) vagy csak képekkel dolgozunk. Tudni kell, hogy milyen tartalmak kerülnek az oldalra, ezek alapján lehet meghatározni, hová kerüljenek például a konvertáló gombok. A tartalmak határozzák meg azt is, hogy mennyi képre és/vagy videóra lesz szükség és azt is, hogy ezek hová kerüljenek. Szintén a tartalmaktól függ, hová kerülnek az oldalak közötti kereszthivatkozások.

Alapos tervezés nélkül bele sem érdemes vágni a weblapkészítésbe!

Ezt nem azért írom, mert jól megtanultam a weblapkészítés elméletét, hanem azért, mert kipróbáltam és a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy tervezés nélkül nem megy.

A tervezés idő. Sok-sok idő. Jóval több, mint összerakni a honlapot.

Én pedig nem szeretem olyasmire pazarolni az időmet, amit feleslegesnek érzek. Pont így voltam egy próbaprojektemnél, nem éles működésre készült, csak gyakorlásból, ezért nem akartam bíbelődni a rajzolgatással. Fejben megvolt az egész, vázlatosan a füzetemben is. A vázlatos alatt azt kell érteni, hogy felírtam, milyen oldalak szükségesek és eldöntöttem, ezek közül melyek kellenek a menübe. Hét szó volt, ebből öt – a menü – bekarikázva. Nemcsak az idővel, a füzetemben a hellyel is spóroltam. Miért is pazarolnám az időt és a papírt, amikor az oldalszerkezet alapján amúgy is egyértelmű, melyik tartalom hová kerül? Meg voltam róla győződve, hogy villámgyorsan fantasztikus végeredményt produkálok. Tévedtem.

Ami fejben jónak tűnt, az a gyakorlatban nem működött.

Pakolgattam be a tartalmakat egymás után az oldalakra és nem volt jó. Az egyiken túl sok volt a szöveg, a másikon a kép. Az egyik zsúfolt volt, a másik túl szellős. Az egyiken öt konverziós gomb is helyet kapott, a másikra egy sem jutott. Azért becsülettel végigcsináltam és rengeteget tanultam belőle.

Fele annyi idő alatt végeztem volna, ha tisztességesen megtervezem és lerajzolom az összes oldal drótvázát. Ezzel nem szabad spórolni akkor sem, ha valaki magának készít weboldalt.